Eger elkerülő útjának szükségessége régóta napirenden van. Az elmúlt évtizedekben több tanulmányterv foglalkozott a város és térsége ezen fejlesztési elképzelésével, melynek fő célja a városközponton való áthaladást mérséklő, a déli és az északi városrészek között közvetlen kapcsolatot teremtő, elkerülő, vagy tehermentesítő út megvalósulása. Az alábbiakban mutatjuk be az útról folyó gondolkodás néhány legutóbbi állomását.

Eger Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének közlekedési alátámasztó munkarésze – 2006

Az elkerülő út létesítésének szükségességével már 2004-ben foglalkozott Eger Megyei Jogú Város településszerkezeti terve. A tanulmányterv a teljes kb. 10,7 km hosszú szakaszra készült a Kistályai úttól (2501 j. út) egészen (Felnémet városrész elkerülését is magába foglalva) a 25 sz. főútra történő visszacsatlakozásig. A tanulmányterv alapján 2006-ban a Heves Megyei Állami Közútkezelő engedélyezési tervet is készíttetett.

A tervben bemutatott nyomvonal Kistályai út – Vécseyvölgy utca közötti szakasza esetén azonban olyan nagyköltségű műszaki problémák, konfliktuspontok alakultak ki, amelyek felvetették az igényét egyéb nyomvonalváltozatok megvizsgálásának ezen a szakaszon.

Eger keleti elkerülő út Kistályai út – Donát u. közötti szakasz – alternatív nyomvonalak vizsgálata – 2006

Az újabb tanulmányterv (Eger keleti elkerülő Kistályai út – Donát u közötti szakasza) feladata további lehetséges nyomvonalváltozatok keresése volt, beleértve a korábbi, engedélyezési terv szerinti nyomvonal vizsgálatát is. A terv megállapította, hogy a városba érkező forgalom számára jelenleg elkerülhetetlen, hogy úticélját ne a Belvároson keresztül, vagy annak érintésével érje el. A város közlekedésének gerincét észak-déli irányban lényegében két tengely alkotja, a 25 sz. főút átkelési szakasza és a Kistályai út – Kertész u. – Mekcsey István u.  – Bástya u. – Gárdonyi Géza u. – Tetemvár u.  – Régi Cifrakapu u.  – Cifrakapu u. útvonal.

A keleti elkerülő út fő feladatként az észak-déli irányú elemek tehermentesítését és a közúthálózati szerkezet hiányainak pótlását célozta meg. Az elkészült négy nyomvonalváltozat (“A”, “B”, “C”, “D”) közül Eger város Közgyűlése elvetette azt, amelyre korábban Heves Megyei Állami Közútkezelő engedélyezési tervet készíttetett, többek között a Rozália temető nagymértékű érintettsége miatt, valamint a további nyomvonalak (a javasoltak kombinációi – “E”, “F”, “G”) vizsgálatát kérte. A tervek elkészültek, döntés azonban a nyomvonal kapcsán nem született.

Eger MJV szerkezeti és szabályozási terv módosítását megalapozó közlekedési tanulmányterv – 2017 

2017-ben Eger Megyei Jogú Város szerkezeti és szabályozási terv módosítását megalapozó közlekedési tanulmányterv készült, amely több változatban, eltérő alapelvek mentén vizsgálta az elkerülő út lehetséges nyomvonalát. Közös szempontként kezelte, hogy a legfontosabb tehermentesítendő szakasz Eger déli gazdasági-ipari, valamint lakóterületei és az északi gazdasági-kereskedelmi területek között halad. Felnémet elkerülését nem vette figyelembe, de fenntartotta megközelíthetőségének egyéb alternatíváját.

A tanulmány a hatályos szerkezeti tervben rögzített nyomvonal mellett több más lehetőséget is vizsgált mind a várostól keletre, mind attól nyugatra; ezekre a fenntartható városi mobilitási terv keretében forgalmi modellezés is készült (lásd alább).

Hatályos szerkezeti és szabályozási terv szerinti keleti elkerülő nyomvonal – 2018

A város szerkezeti tervében a módosítást követően is fontos tervezett közlekedéshálózati elem maradt a tehermentesítő út, a város beépített területeit keletről szegélyző nyomvonalon.

Eger fenntartható városi mobilitási terve (SUMP) – 2017

2015 és 2017 között elkészült Eger fenntartható városi mobilitási terve, melyet Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése 2017 novemberében fogadott el. Ez az embert – a városlakót – középpontba állító közlekedésfejlesztési stratégia megalapozza a következő évek fejlesztéseit a városban.

A mobilitási tervhez készült 2017. májusi célforgalmi felmérések szerint az Egerbe érkező forgalom mindössze 5-7%-a tekinthető átmenő forgalomnak; azaz a városba behajtó járművek közül ennyi hajtott ki egy másik ponton korlátozott időn belül. Emiatt a tehermentesítő út nem csak a város teljes elkerülését kell szolgálja, hanem nagyobbrészt az Egerbe tartó, onnan induló és a városrészek közötti utakra is alkalmas kell legyen.

A tervben javasolt projektek egyike az „Észak-déli tehermentesítő/elkerülő út és kapcsolódó átalakítások a tehermentesített területeken”. Több nyomvonalváltozat közül városszerkezeti és forgalmi szempontból a keleti nyomvonalvezetés bizonyult a legkedvezőbbnek, mely a 25-ös főút mellett a Cifrakapu út / Vécseyvölgy utca – Bástya utca – Mekcsey István utca – Kertész utca útvonal, valamint a szilvásváradi vasútvonal átjáróinak forgalmát is mérsékelhetné.

A 2017 őszén végzett 1000 fős reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei szerint az egriek körében az „Észak-déli elkerülő út kiépítése” bizonyult a legfontosabb közlekedésfejlesztési javaslatnak.